Most, hogy magunk mögött hagytuk a 2018-as évet, talán hasznos volna megemlékeznem az elmúlt évről, egyfajta évértékelést tartanom, levonva a megfelelő konzekvenciákat, és végül megfogalmazva mit várok 2019-től; mi az, amit másként, jobban kellene csinálnom. Na nem a bloggal kapcsolatban, hisz az még elég fiatal. Jövőre talán már számot vethettünk az itt történtekről is, de így a negyedik bejegyzés magasságában még talán korai volna erről beszélni. Legfeljebb a folytatást, a fejlődésre törekvést, és a rendszeres bejegyzéseket fogalmazhatom meg célkitűzésként, reményként pedig, hogy itt leszel kedves olvasó, és ha elérjük majd 2019 végét, együtt tekinthetünk majd vissza a blog első teljes évére.
Sok minden történt 2018-ban, rengeteg volt az élmény, a megtapasztalás, és változásból is jutott. Összességében elmondhatom, hogy pozitív érzések maradtak bennem az elmúlt 12 hónappal kapcsolatban. Visszakerültem régi munkahelyemre, ismét nekifutottam egyetemi tanulmányaimnak, életemben először végre láttam a tengert, emellett sikerült leszoknom a függés szintű online társkeresésről (erről később írok majd hosszabban...), visszataláltam Istenhez (... és erről is), és újra blogot nyitottam. Új barátokat szereztem, de sajnos volt, akit elveszítettem közben. Voltak nehezebb napok, de úgy hiszem minden nehézség, negatív megtapasztalás végül a javamat szolgálta azáltal, hogy tanulhattam belőlük, fejlődhettem hatásukra. 2018 talán legnagyobb sikertelensége, hogy egy újabb év alatt sem sikerült megismernem azt a társat, akit Isten nekem rendelt. Hiszem viszont, hogy vár rám valahol, és ez a már igencsak hosszúra nyúlt várakozás nem vég nélküli.
Mit kellene idén másképp csinálnom? Nem szeretem az újévi fogadalmakat, mert kényszer-célokat fogalmazok meg általuk saját magammal szemben (elvégre azért fogadalmak, mert be kellene tartani őket), a kényszeres dolgoktól meg eleve irtózom. Nevezzük inkább javaslatoknak őket, így kényelmesebb, és valószínűleg sokkal inkább célt is érek velük. Az egészségesebb életmód alap, de szükségem is van rá, mert az irodai munka ellustított, szedtem is fel jó néhány kilót. Többet kellene olvassak, több időt hagynom a világ, az élet apró csodáira, na meg nyitottabbnak kellene lennem mások felé, mert az ember alapvetően társas lény, és ez bizony rám is igaz, hiába ellenkezem sokszor, nem megoldás a bezárkózás. Nagyobb rendezettségre volna szüksége életemnek, mert pont a rendszertelenség az, ami miatt sosincs időm semmire, sajnos olykor a fontos dolgokra sem. Több időt kellene Istennel töltsek, mert nélküle elveszek, ez bizonyos. Lám, elég hosszúra nyúlt ez a lista...
Végezetül mit várok a 2019-es évtől? Talán a változásokból elég most egy időre. Élményeket mindenképp, lehetőségeket arra, hogy tanuljak és fejlődjek. Új barátságokat, és talán a várakozás végét - egy társat. Mindenek előtt viszont most sikeres vizsgákat, és hogy ezt az évet már másodévesen, és a matematikai logikától megszabadulva zárhassam :)