Bolondja vagyok a jó sci-fi-nek, legyen szó könyvről, filmről, vagy éppen tévésorozatról, jöhet minden formátumban, és minden mennyiségben. Tulajdonképpen már az első könyvélményeimben része volt a műfajnak, Asimov Alapítványa, Frank Herbert Dűnéje, vagy Carl Sagan Kapcsolat című műve (melynek filmadaptációja Jodie Foster-el örök kedvenc) mind módszeresen megalapozták a tudomány és fantasztikum iránti rajongásom. Ez a rajongás leginkább a könyvekre korlátozódott, egészen addig, míg a 90-es évek végén be nem kötötték otthon a kábeltévét, és elérhetővé nem váltak olyan, korábban nem látott sorozatok a számomra, mint a Csillagkapu, vagy a Star Trek szériái. Igen, magam is amolyan Star Trek őrült volnék, aki szórakozottabb napjain "hosszú és eredményes életet"-el köszön hasonszőrű ismerőseinek, természetesen ujjaival V alakot formálva :) Számomra azonban mégsem a Star Trek az etalon, ha sci-fi sorozatokról van szó, sokkal inkább a Ronald D. Moore által 2004-ben újraalkotott Battlestar Galactica, mely szubjektív véleményem alapján a valaha volt legjobb tévésorozat a műfajban. Ezért talán érthető, hogy űrt hagyott maga után, mikor az utolsó epizód záró képsorai véget értek.
A The Expanse James S. A. Corey azonos című regénysorozatának tévés adaptációja. Sokáig döntésképtelen voltam azzal kapcsolatban, hogy a sorozathoz, vagy az annak alapjául szolgáló regényekhez fogjak-e hozzá. Mindkettő csábított, de végül két dolog miatt döntöttem a sorozat mellett: az egyik, hogy igen hosszú már így is azon könyvek listája, melyeket el szeretnék olvasni a jövőben, a másik egy ajánlás volt, mely nem kevesebbet állított, minthogy a The Expanse a legjobb sci-fi sorozat azóta, hogy a Battlestar Galactica véget ért. Akkor még nem tudtam hányattatott sorsáról, hogy a SyFy csatorna három évad után dicstelenül elkaszálta, hogy aztán rajongói nyomásra az Amazon mentse meg egy negyedik évad erejéig, melynek folytatása bizonytalan, és így valószínűleg jobb választás lett volna a regénysorozat. Nem bántam meg viszont, és akkor ennyi bevezető után ejtsünk szót arról miért, tehát magáról a sorozatról is.
A történet a XXIII. században játszódik, az emberiség már benépesítette a naprendszert, kolonizálta a Holdat, majd a Marsot, és bányászatba fogta a Mars és Jupiter közötti aszteroida övet. Az emberiség három fő frakcióra szakadt: az ENSZ irányította Földre, a Mars katonai berendezkedésű társadalmára, melynek legnagyobb álma és célja a bolygó terraformálása, és az aszteroida öv lakóira, kiket a "belső bolygók" kihasználnak és nyomorban tartanak. E három frakció közötti mély ellentétek, és az egyre kiélezettebb feszültség háborúval fenyeget. A történet három szálon indul, három szemszögből ismerjük meg ezt a világot: az ENSZ alelnökének, a Ceres kolónia különc rendőrének, és egy jéggyűjtő hajó tisztjének szemszögéből. A három szálat összefogja egy fiatal lány rejtélyes eltűnése, mely hátterében egy olyan összeesküvés bontakozik ki, mely fenyegeti a békét és az emberiség túlélését.
A sorozat viszonylag lassan indul, az első néhány epizódban jobbára csak a karaktereket építgeti, és igyekszik aprólékosan megismertetni a nézőt világával. Aztán ahogy halad előre a történet, és egyre többet megtudunk a háttérben meghúzódó összeesküvésről, úgy szaporodnak a "hűha" pillanatok. A második évad elején aztán felpörögnek az események, kvázi sebességet váltunk, az ember csak kapkodja a fejét ámulattal, és igazolást nyer az állítás: ez tényleg a legjobb sci-fi sorozat a Battlestar Galactica óta. Azt a szintet nem éri el, mint a nagy etalon, mert van amiben sokkal jobb volt a Battlestar Galactica. Ilyen a színészi játék például, az The Expanse esetében érzésem szerint nem sikerült olyan jól a casting. Vannak nagyon jó színészek a sorozatban, de sajnos olyan is, aki kirívóan pályát tévesztett. Némileg kárpótol viszont a történet eredetisége, illetve a képi világ, mely a sorozat viszonylag alacsony költségvetése ellenére igazán minőségire és részletgazdagra sikerült. Engem nagyon hamar beszippantott a látvány, a világ, és a történet. Szeretem az olyan történeteket, melyek nem klisékből, ezerszer ellőtt fordulatokból építkeznek, hanem olyan szárnyaló, fantáziadús írók szülöttei, akik szándékosan kerülnek mindent ami konvencionális, mernek és tudnak nagyban és merészen gondolkodni.
A sorozat indulásakor nagyon jó kritikákat kapott, és több díjat is bezsebelt, többek között a Hugo-díjat a legjobb drámai megformálás kategóriájában. Emellett elég hamar komoly rajongó tábort szerzett magának, ezért is teljességgel érthetetlen a SyFy csatorna döntése, hogy három évad után egyszerűen levették műsorról. Magyar tévécsatorna nem vetítette, de ha felkeltettem érdeklődésed, több streaming szolgáltató kínálatában megtalálhatóak a sorozat eddig vetített évadai, de le is tölthetőek magyar felirattal, melyre - természetesen - a világért sem bíztatok senkit :) Végezetül egy kis ízelítő:
